A tirpák névnek a Tájszótár adatai szerint két jelentése van. Az egyik a ‘tökéletlen’, a másik a ‘tót’. Kétségtelen, hogy az utóbbi a nyíregyházi tót származású telepesekre vonatkozik. A tirpák népnév a Tiszántúlon széltében-hosszában ismeretes. Rajta a Nyíregyházán és határában lakó tót eredetű lakosságot értik.
Simkó Gyula szerint a „Békés megyéből Nyíregyházára telepített tótajkú népet, amellyel a Felvidékről és külföldről jövő szintén tótajkú telepesek egybeolvadtak közös néven tirpákoknak nevezik.”
A népnév eredetének megfejtésére onnan kell kiindulni, hogy a mai tirpák elnevezés mindig gúnynév volt. Nyíregyházán még napjainban is élnek olyan öreg emberek, akik azt mondják, hogy a tirpák név azokra illik rá, akik se magyarul, se tótul nem beszélnek helyesen. A tirpák tehát körülbelül ‘tört’ vagy ‘kevert nyelven beszélőt’ jelentett. Ismerik ezt a szót a Békés megyei Szarvason is és ott az olyan tótot nevezik így, aki valami „furcsa tótsággal beszél”. A furcsaságot főleg abban látják, hogy a tót beszédet „idegen szavakkal” keveri”. A Pest megyei Domony községben azt az embert nevezik trpáknak, aki össze-vissza beszél. (Do sveta trepe.) A Nógrád megyei tótok közt a tirpáknak ‘jött-ment’ jelentése van.
A trpák, ebből pedig a magyarosabb tirpák gúnynév tehát a Felvidékről átplántált csúfolódó szó. Ezt először csak a tótok adták egymásnak, így különböztették meg magukat a Békés megyeiek a Felvidékiektől. Később azonban, amikor a letelepített tótság érintkezésbe került az itteni magyarsággal, a magyarok észreveszik, hogy a tótok trpák gúnynévvel jelölik meg egymást. Legfőképpen azt veszik észre, hogy az itteni tótok azt nevezik trpáknak, aki nem tud jól magyarul, törve beszéli a nyelvet. Nem veszik észre, hogy a trpák gúnynév elsősorban származáskülönbségre mutat rá.
A szomszédos magyarság nem ismerve a gúnyszó tartalmi mivoltát, átveszi a gúnynevet. Természetesen a használatkor nem tesz különbséget felvidéki és Békés megyei származású tót között, minden nyíregyházi származású tót embert trpáknak nevez. A felvidéki származásra mutató trpák gúnyszó tehát a szomszédos magyarság közreműködésével tirpák alakúvá vált és ebben az ablakban átvonódott az összes nyíregyházi tót származású telepesre és utódaira. A gúnyszóból előbb gúnynév, majd pedig közönséges népnév keletkezett. Ez az utóbbi alakulásmozzanat azonban már a magyarság közreműködésével ment végbe.
/részlet/
forrás: Márkus Mihály: A tirpák népnév eredete
