A Nyíregyháza név eredetét tekintve két lehetséges változat terjedt el. Ebből az ismertebb az úgynevezett beszédes földrajzi nevek közé tartozik, miszerint az összetétel elemei könnyen szétválaszthatóak és értelmezhetőek. Etimológiailag a következőképpen néz ki: Nyír (Nyírség) + egyház (templom) + -a (birtokos személyrag).
A névadás megmagyarázására a történetírók hivatottak választ adni, hogy a települést Szent István méltónak találta arra, hogy a Nyírnek s a benne fekvő falvaknak egyháza legyen, vagyis a környező tíz község egyházi életének középpontjává emelje. Ennek a változatnak a gyengéjére Nyárády Mihály mutatott rá először, miszerint a Nyírségben tíznél sokkal több település volt már első királyunk idején, másrészt a helység a borsovai várispánság szélén feküdt, nem volt központi hely, márpedig az egyházasnak kiszemelt község valószínűleg földrajzi központja is volt a hozzá tartozó kilenc falunak.
A másik és talán kevésbé ismert változatra Györffy György és Makkai László mutattak rá, következésképpen az -egyház, -egyháza utótagnak a középkorban ‘puszta’ volt a jelentése. A tatárjárás alatt elpusztult és újból meg nem szállt falvak helyét csak egy romos ház (egyház) hirdette. Tehát akkor kapja egy falu az -egyház, -egyháza utótagot, amikor pusztává válik. Ezt is alátámasztja a település nevének legkorábbi említései: 1219: de Nyr, 1222: Nyr, 1326: Nyreghaz, 1343: Nyryghaz, 1399: in possessione Nyreghaz, stb. Ennek eredményeképpen lett a Nyír nevű faluból Nyíregyház — Nyíregyháza.
